Mostanában mindenki (én is) az új miniszterelnök személyét találgatja: közgazdász legyen-e vagy jogász, pártonkívüli vagy nem? Holott legalább ilyen fontos az új pénzügyminiszter személye. Ugyanis hiú ábránd, hogy a jelenlegi garnitúra maradhat. Persze nem minden poszton várható csere, de a pénzügyminiszter bizalmi állás.

Természetesen amíg az új kormányfő személye nem ismert, oktalanság lenne a leendő kabinet tagjait latolgatni. De az belátható, hogy már csak emiatt sem lehet túl jelentős gazdasági szakember a kormány élén, hiszen saját minisztere(i) fejére nőne. Egy integráló, jó szervezőképességekkel rendelkező és minden oldallal szóba álló jelöltre lenne igény. A gardaság dolgait pedig vigyék szakemberek, akik az ő iránymutatása alapján, de önállóan dolgozhatnak, mindenféle pártérdek nélkül.

Valamint az is világos, a megalakuló (szakértői) kormányba jobboldali nevekre is szükség lesz, nem lehet csak független, liberális-konzervatív vagy a maradék szocialista nevekkel feltölteni. Ugyan formálisan a jobboldal nem fogja támogatni a jelölteket, de talán jobban tűri el őket, mint hogy rögtön tiltakozzon (a 3 T reneszánsza).

Szerintem érdemes lenne a kormány új vezetőjének a gazdaság rendbetételével együtt a választórendszer reformját feltételéül szabni pocíciója betöltéséhez. Ugyanis egy olyan kegyelmi állapot jöhet el pár hétig, ami alatt mindegyik erő takarodót fújhat. Én nem 200 fős parlamentről álmodozom, nekem a HVG javaslata is elég lenne, ami a jelenlegi rendszer legkisebb megváltoztatásával jár. Az örökös 2/3-kényszer miatt ugyanis csak akkor van esély ennek rendbetételére, ha valaki egymaga alkot ekkora többséget. Ugyan a Fidesznek jelenleg ez néz ki, de 2002-ben és 2006-ban is ők voltak az esélyesebbek és tudjuk, mi lett belőle..